Uawentang - 2 hettel ezelottrol

Mar majdnem egy hete vagyok itt, es ahogy a napok telnek, ugy kezdem egyre jobban atlatni a dolgokat, kezd bennem tudatosulni mi is tortenik korulottem. Par napja ebedidoben az ovodara felugyeltem, 8 kis bebire, akik a deli hosegtol egy nekik epitett haziko arnyekaba menekultek, nemelyikuk persze nem birt magval, es folyton a tobbi pihenot bosszantotta, en pedig csak ott ultem, egy masik haziko arnyekaban, neztem oket, es mogottuk a fakat, a gyonyoru pillangokat, es akkro vegre megereztem, hogy ez az amiert jottem. Ma er veget a karanten, ugyhogy holnaptol kezdve mar hozzaerhetek a csimpikhez. Persze meg rengeteg ido kell amig megismernek es megszoknak, es szemelyes kapcsolatot epithetek ki veluk. De mindenesetre megkezdott a betanitasom, ma este mar az ovodaban alszom, allitolag ez a legrosszabb melok egyike. Azert en orulok, hogy kezdem mar felfogni mi is itt a daily routine, mert eddig folyton csak azt ereztem, hogy lab alatt vagyok, mivel csak alltam es figyeltem mindent. Eleg sok dolgot kell eszben tartani, olyanokat, mint melyik bebinek hany kanal tejpor, hany kanal fosfatine, es mennyi vizbol keszul a teje, vagy melyik elektromos keritest mikor lehet bekapcsolni, es hol es hany voltra, vagy melyik kijaronal mennyi tisztitoszerre es gyumolcsre van szukseg. Mindennek megvan a pontos ideje es a pontos mennyisege, es ez az onkentesek feledata, hogy felugyeljek vajon minden az eloirasok szerint halad-e. Most jottem be masodik alkalommal a varosba egy masik onkentessel, legkozelebb mar egyedul kell jonnom bevasarolni (ami meg nem olyan nehez), es ha netezni akarok majd, akkor egyedul kell majd idehajtanom az olajtarsasaghoz a projekt 4 kerek meghajtasu toyota terepjarojan (megapara).
Persze ahogy telnek a napok nem csak a tabor rendszeret latom at jobban, de egyre tobbet lattam a helyek eletebol is. Penteken Agnes, a camp manager elvitt a gyumolcsbeszerzo korutra (fruit run), ami annyit jelent hogy a kornyezo falvakbol felvasaroljuk a gyumolcsoket. Igy volt alkalmam belepillantani a helyiek mindennapjaiba. Falvak alatt itt egy 5-6 hazbol allo telepulest kell erteni, a hazak az ut menten helyezkednek el, altalaban egy helysegbol allnak, legtobbszor nincs rajtuk ablak, az egyetlen nyilas az ajto, ami altalaban nem zarhato. Legtobbjuk anyaga a voros foldbol keszult tegla, ritkan lehet latni betonbol keszult hazat (pl az iskola). Ezekben a hazakban legtobbszor szo szerint nincs semmi, neha vannak edenyek vagy agy. Az elet a hazak elotti udvaron zajlik. Ha eleg haz van egymas mellett, akkor szokott lenni egy kozponti fabol keszult kis teto ami alatt palmabol fuzott padok vannak; az emberek itt szoktak nap kozben heverni, es ide gyultek akkor is amikor Agnes a gyumolcsoket vasarolta toluk. Ha van ultetveny, akkor az vagy az ut menten van, vagy kisse beljebb a dzsungelben, a kivagott fatovek kozott. Mangot, papayat, ananaszt, banant es avocadot termeszteneknek a legtobbet, de egy reszet a gyumolcsoknek a vadon termo fakrol gyujtik be. Maguk szamara persze meg maniocot is termeszteneknek nagy mennyisegben, es makabot, ami a krumplihoz hasolit a leginkabb, csak edesebb, es mi a csimpanzoknak vasaroljuk. Altalaban minden nonel van egy gyerek, es meg egy par rohangal a faluban; az emberek egy resze egesz jol oltozott (ezek altalaban a Sanaga-Yongban dolgoznak), masik resze (foleg a gyerekek) koszos es szakadt ruhakban jar. Lattam persze meztelen, legyekkel betakart gyereket is. Legtobbjuk beszel franciaul, es jar, vagy jart iskolaba, de vannak, akik csak a helyi nyelvet beszelik. A falvak 500-1000 meterre vannak egymastol. Amivel tudunk segitunk nekik, ennek egyik formaja a gyumolcs vasarlas. Yonin most epp egy vetemenyes kerten dolgozik, ha sikerul a babot es a zoldsegeket novesztenie, akkor megprobaljuk majd a helyi lakossagot is megtanitani ezeknek a novenyeknek a termesztesere. Ezek az emberek legtobbszor nem csinalnak semmit, azt eszik amit megtermesztenek vagy gyujtenek az erdoben, az egyeduli jovedelemforrasuk Sanaga-Yong. Akiknek sikerult munkat talalnia itt, az szerencsesnek mondhatja magat, a tobbieknek az egyetlen remenye a gyumolcsvasarlas. Kezdem lassan megismerni a helyi munkasokat is, kicsit konnyebb dolgom van veluk mint a csimpanzokkal.
Bekoltoztem az uj kuckomba is, szerencsere az elozo lako jo sok minden hasznos cuccot hagyott ott, ugyhogy sikerult eleg otthonosan berendeznem. Ez egy fabol keszult kunyho, eredetileg eleg szellos lehetett, de mostanra a lyukakat az elozo lako (Richard, egy ausztral onkentes, akit Katie imad, es folyton csak rola beszel) mind betomkodte ures muanyag flakonokkal. Erdekes modon a szunyoghalokat viszont nem preferalta, ugyhogy azokat nekem kellett feleszkabalnom az ablakra. Eleg hasznosnak tunnek, meg akkor is ha amugy is moszkito halo alatt alszik az ember, mert nem csak a rovaroktol ved, de olyan kellemetlen vendegektol is, mint pl a zold mamba, aki az elso ejszaka probalkozott meglatogatni. Szerencsere erre vannak az ejjeli orok, no meg a husevo termeszek felkutatasara, ezek sajnos kepesek lennenek almukban elfogyasztani a csimpibebiket, mivel szegenyek a ketrecben nem nagyon tudnak eloluk hova menekulni. A zold mamba valahol a hazam tetejen bujt el, en persze mit sem sejtve aludtam egesz ejszaka, csak egyszer-ketszer ebredtem fel arra, hogy az or uti a hazamat, de azt hittem a hazhoz csatolt ketrecben rosszalkodnak a csimpik. Agnes nem akarta kockaztatni se a mi, se a majmok eletet, ugyhogy masnap 5 helyivel egyutt megkezdodott a hajsza, es vegul agyonutottek a kigyot. Mint kiderult egy gyonyoru, 1.94 m hosszu peldany volt, de ez mit sem valtoztat a tenyen, hogy az egyik legveszelyesebb afrikai kigyok egyike, a merge az idegrendszert tamadja meg, es mivel a kozelben nincs antiszerum, eleg gyorsan vegzett volna barkivel.
Mint mar irtam a hazhoz hozza van epitve egy kis ketrec, ahol harom bebi, Zac, Muna es Yoko alszik. Nap kozben egy apolo kiviszi oket az erdobe, csak etetesre es estere jonnek be a ketrecbe. Altalaban nem zavarnak sok vizet, mire visszaernek a taborba annyira le szoktak faradni, hogy otkor mar kiterulve horkolnak a ketrecben. Ezzel szemben pirkadatkor kelnek, es hajneli otkor mar kovetelik a reggeli tejuket, de par nap alatt megszokja az ember, es ha a reggeli felelos idoben megeteti oket, akkor hagyjak az embert aludni. Ettol fuggetlenul nehez az embernek kialudnia magat a dzsungelben, meg akkor is ha legtobbszor 8-9kor mar lefekszik, mert vagy annyira faradt, vagy annyira nincs mit csinalni. Hozza kell szokni, hogy itt sosincs teljesen csond, es a kinti ciripeles sokkal hangosabb, mint mondjuk nalunk a mezon. Ezen kivul, mint megfigyeltem az esos evszak jellemzoje, hogy ejjel zuhog az eso, reggel meg valamennyire borus az eg, aztan del kurul kivilagosodik, es az ember majd megsul delutan. Mindez addig renben van, hogy nem azunk el nap kozben, viszont varom mar azt a napot, amikor nem fogok felebredni a ritmikus dobolasra amikor nekizudul az eso a badogtetomnek.
Igazabol alig varom mar, hogy vegre a majmokkal lehessek, hogy megismerjem oket, a szemelyiseguket, a szokasaikat. Egyenlore sajnos nem nagyon volt szabad idom, csak este, amikor a majmok mar alszanak, es ugy tunik a jovoben sem lesz sokkal tobb, mert itt folyton van mit csinalni. Eddig altalaban a ketrecek festesere fogtak be, ami rettentoen faraszto feladat, ugyanis eloszor le kell kalapalni a rozsdat, utana le kell dorzsolni, vegul lemosni es csak utana johet a festes. Annyiban viszont halas feladat, hogy a majmok nap kozben is szeretnek visszajonni pihenni a ketrecekhez, amik kozul 3-4-et mindig nyitvahagynak nekik, ugyhogy festes kozben lehet oket nezegetni, es ok is szoknak hozzam. Lassan talan elmehetek majd en is az erdobe a fiatalokkal, es hat az mar tenyleg egy alommelo lesz.